Máté, őszi gyerekfotózás Mohácson

Most, hogy tegnap leesett az első hó, én megosztanám veletek Mátéról készült őszi fotósorozatomat, hogy végre frissüljön a blog is. Legközelebb már havas hangulattal jelentkezem -remélem nem lesz belőle karácsony-.

Miután a  kezdeti idegenkedésből sikerült feloldódnia, vidáman játszott a kis Máté az ősz kincseivel: gesztenyékkel, tökökkel és levelekkel, én pedig igyekeztem lencsevégre kapni eme fontos pillanatokat. Tudtátok például, hogy a halloween tök kiválóan helyettesíti a fitballt és a focilabdát? Máté megmutatja, hogyan. :)

 

 

Europe in my region, fotózás a mohácsi Busó Udvarban

Az Európai Unió Bizottsága fotópályázatot hirdetett, melynek tematikája szerint be kellett mutatni, hogy az EU hogyan hat arra a régióra, ahol élek. Egyetlen feltételként megszabták azt, hogy az Eu-finanszírozást igazoló tábla látszódjon a fotón. Ezen kívül szabad kezet adtak, így határtalanul lehetett ötletelni.

Három pályamű volt a feltöltési limit. A másik két helyszínen, -a kórházban és az óvoda előtt - a fotók már elkészültek, ám én éreztem, hogy ennél valami ütősebb kell, valami olyan, ami nagyon helyi, nagyon a miénk, és nagyon egyedi. A határidő pedig nagyon közeledett, mi mégis belevágtunk a 'busó projektbe'.

A fotózás napja azt hiszem nem csak a gyerekeknek, hanem számomra is maradandó élményt nyújtott. Ezelőtt sosem dolgoztam ekkora 'stábbal', hihetetlen az az érzés, amikor kezedben a géppel kattintgatsz, próbálod úgy rendezni a látványt, ahogy jó előre kigondoltad, ám a helyszínen, ennyi emberrel ez mégsem bizonyul olyan egyszerűnek, ám tudod, hogy mindenki miattad van itt, azért, hogy a te fotóid elkészülhessenek. Végül, a pályázatra benyújtott kép mégsem a kicentizett-megrendezett fotók közül került ki. A pillanat műve, a bajuszhuzogatós kép kicsit kaotikus, kicsit szűkreszabott, de a hangulata -szerintem- mindent visz. :)

És a zsűri szerint is. A négy nyertes fotó közül az egyik az enyém lett, mégpedig a zsűri választása alapján. :) A közönségszavazatos fordulóban elvérzett, bár a 11. helyen végzett, ami szintén nem rossz eredmény 897 fotó közül.

A nyertes fotóm itt tekinthető meg: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=582481068466044&set=a.582481055132712.1073741836.107898832590939&type=1&theater

CÍM
A hagyomány a jövőben él (Tradition lives in the future)

LEÍRÁS
A mohácsi busójárásnak nevezett világhírű helyi hagyományt minden évben megrendezik, 6 napig tart a tél végén, abból a célból, hogy elűzzék a telet. Egy másik hagyomány szerint a 16. században a busók a törököt űzték ki.
Az EU által finanszírozott Busóudvar a turisták által egész évben látogatható, hozzájárulva ahhoz, hogy a hagyomány örökké éljen, az év minden percében - és ne csak a tél végén. Az Unió segít abban, hogy a tradíció tovább élhessen a jövőben.
Azt szeretném érzékeltetni a fotómmal, hogy az idősebb busók és a sokac nők hogyan tanítják a fiatalabb generációnak a hagyományőrzést a 21. században, az Európai Unióban.

Az EU felépítette a HAGYOMÁNY házát.
A hagyomány KÖZÖSSÉGET teremt.
A közösség pedig maga a JÖVŐ. 

(angolul jobban hangzik: 
EUROPEAN UNION has built the house of the tradition.
TRADITIONs build communities.
Community means FUTURE.)

Nem lehetek elég hálás a fotón szereplő kisembereknek, és a nagyobbaknak sem. Közhelyes, de ez nélkülük valóban nem jöhetett volna létre! Továbbá köszönettel tartozom a rengeteg segítségért azoknak is, akik a háttérben tettek hozzá többet-kevesebbet: köszönet tehát a gyerekek szüleinek, az én szüleimnek, a helyszín biztosításáért a Busó Udvarnak, a kellékekért Baráth Gábor busómaszkfaragónak.


MODELL:
Bősz Darina
Halmai Ádám
Kovács Enikő
Orbán Viktória
Zselinszky Zoltán
busó1
busó2

HELYSZÍN: Busó Udvar

KELLÉKEK: Baráth Gábor

Tamás, portréfotózás a mohácsi Pegazus lovasfarmon

Ezúttal Tamásról, a Mohácsi Torna Egylet Nimród Íjász Szakosztályának oszlopos tagjáról hoztam egy fotósorozatot, lóval, íjjal, karddal, nádihegedűvel (na jó, az nem volt). A helyszínt a mohácsi Pegazus lovasfarm biztosította, csakúgy mint Manót, az engedelmes, szúnyogtűrő, mosolygós lovat, akit kifejezetten Tamáshoz választottam. Igazán jól állt neki, és gyorsan össze is barátkoztak. Olyannyira, hogy Tamás szőrén fel is ült a hátára! Én meg remegtem a kamera mögött, nehogy Manó meggondolja magát, és Tamást a földről kelljen összeszedni. Köszönöm minden résztvevőnek ezt a felejthetetlen fotózást! :)

Tamás az íjászkodás, hagyományőrzés mellett hobbifotós (innen az ismeretség). Mohács életét megörökítő remek riportsorozatai megtalálhatók a facebook-on.

Krys 6 hetes, babafotózás Mohácson

Krys sehogy sem akart elaludni a fotózás alatt, a kosarat sem kedvelte, így csupa izgő-mozgó, néha sírdogáló fotó készült róla és gyönyörű anyukájáról :) A modellt-állásban, azaz fekvésben pedig úgy elfáradt, hogy utána órákon keresztül szunyókált. Hajj, nehéz a kisbabák sorsa :)